"A sport nem csak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze".

(Szentgyörgyi Albert)


Az Ovi-Foci Oktatási Program részletes leírása

Az aktív életmódra neveléshez nem kell csodákat tenni, hiszen a gyerekeknek lételemük a mozgás, csupán biztatni kell őket és felkínálni a rendszeres sportolás lehetőségét. Ez azonban a mai magyar viszonyok között korántsem egyszerű vállalkozás. Ehhez nyújt segítséget a Program és ajánlja ezt a multifunkcionális sportpályát, melyben több sportág alapjaival is megismerkedhetnek a gyerekek. A sport: mozgás, játék, öröm, kikapcsolódás, ép test és ép lélek, szellemi fejlődés, minőségi időtöltés.

A sportoló gyereknek nagyobb az önbizalma, több az energiája, jobb a koncentráló-képessége, erősebb az önfegyelme. Sok olyan gyermek, akiket ügyetlennek vagy nem megfelelően koordináltnak tartanak, nem így születtek, hanem ilyenné válnak, mert kevés önálló fejlődési lehetőségük volt, és mert mozgásfejlődésüket elnyomta az őket körülvevő környezet.

Fontos szempontnak tartjuk, hogy a Program által kínált lehetőséggel a foglalkozások nagy része helyben, az óvodákban zajlik, azaz a gyerekeket a megszokott közegükben hagyjuk. Ez a szülőknek is kedvez, hiszen a gyerekek helyben foglalkoznak a sporttal. A sokoldalú mozgásos tevékenység teszi lehetővé majd a sportban tehetséges gyermekek kiválasztását is.

A gyermekek optimális fizikai terhelését szervezetük biológiai érése, fejlődése is megköveteli. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen életkorban, milyen sportágat, edzés és sport programot választunk a gyermek számára. Legfontosabb, hogy megalapozzuk a mozgás szeretet, de ezt nem az azonnali direkt sportágválasztással, edzésszerű foglalkozással kell kezdeni.

Minél több mozgásfajtával, testnevelési játékkal, sportmozgással ismertetjük meg a gyermekeket, annál inkább fejlesztjük a motoros, a kognitív és az affektív tanulási képességüket. Annál a gyermeknél, akit túlságosan egyirányú ingerek érnek, fejlődési zavarok, visszamaradások is felléphetnek.

Az Ovi-Foci Program keretében az óvónők Ovi-Foci Tanfolyamot végeznek, mely során elsajátítják a gyermekek sportágspecifikus oktatásához szükséges legfontosabb alapkövetelményeket. Ezt követően elektronikus formában kapják a továbbképzéshez szükséges anyagot.

Az Ovi-Foci edzésterv

Mozgás – siker – élmény

A fejlesztő munkának egyik kritikus pontja, hogy mely életkorban kezdődik el a speciális tehetségfejlesztést. Bizonyos mozgásbeli tehetség megjelenési ideje már óvodáskorban felfedezhető, s ezek programszerű fejlesztése már ez időtől fontos. A tehetség gyakran azonban csak későbbi életkorban nyilvánulhat meg.

I.2.1. Óvodáskor

- Az óvodáskor igazán „csak” alapozó korszaknak tekinthető: „törődjünk” velük, engedjük őket játszani. Fontos, hogy a gyerekeknek a megfelelő érzelmi fejlődést is biztosítani kell.

- Ebben a korban még nem szabad „elkülöníteni” a tehetségesnek látszó gyereket a társaktól, mert ebből probléma is adódhat.

A gyermek igényei:

Az Ovi-Foci Program fejlődés- és neveléslélektani megalapozottsága révén fő feladatának tekinti az óvodás gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést. A program a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a mozgásra és annak fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait.

A speciálisan erre a célra kifejlesztett sportpálya használattal – a sporton keresztül –  a gyermekeknek életre szóló élményeket, előnyöket, különleges fejlődési lehetőségeket biztosíthatunk.

Cél, hogy a félénkebb, bizonytalanabb kisgyermek testben, lélekben, és szellemben egyaránt fejlődjenek, és abszolút sikerélményt kapjon mindenki a csoportos játékos együttműködésben.

Milyen sportolási lehetőséget szeretnénk biztosítani az ovis gyerekeknek?

E multifunkcionális pálya használatával, a 3-6 éves gyerekeknek a testnevelésben egyébként is ajánlott, természetes mozgások sokszínű lehetőségét szeretnénk biztosítani, minél szélesebb körben építjük ki a gyermek mozgásához rendelkezésre álló összes motorikus alapmozgást.

A végtagok esetében a motorikus alapmozgások a következők:

- Alsó végtagok esetében: járás, futás, ugrás.

- A felső végtagok esetében: fogás,dobás, elkapás.

- A törzs vagy test esetében: hengergőzés (gurulás), kúszás, mászás.

- Ezekkel szorosan összefüggő gyakorlatok esetében ügyességfejlesztő já­té­kok, játékos formában.

 

Az alap mozgásformák fejlődése lehetővé teszi, hogy bizonyos tevékenységek programozásába egyes célirányos mozgáselemek is beillesztésre kerüljenek. Elérhető, hogy az alsó végtagok képesek legyenek az egyensúlyozó gerendán vagy medúzán járni, futás közben labdát elrúgni, akadályt ugrani, átbújni.

A felső végtagokkal végre lehet hajtani összetettebb mozdulatokat, mint például labdát pattogtatni a talajon vagy egy kézzel vezetni. Végül a test egésze képes lesz tér-idő viszonylatában és vonatkozásában, ritmikusan elmozdulni és érzékelni a labda távolságát.

Ezután következik a sportolás előkészítése. Játszva lesznek ügyesebbek a gyerekek, mivel éltető elemük a játék, játékosság, változatosság. Alkalmazhatjuk a kiscsoportban végzett közös mozgásokat, gyakorlatokat, közben a csoport közösségformálása, közösen kapott pozitív sikerélmények - testben és lélekben is - sokat alakítják a kicsik fejlődését és aktivitását.

A sporttevékenység során eredményesen fejleszthető a motiváció, az aktivitás, az önfegyelem, a kitartás, a bátorság, az akaraterő, a küzdeni tudás, az önbizalom, a fájdalomtűrés, továbbá kialakulhat a reális önértékelés.

5-6 éves korban előtérbe kerülnek azok a gyakorlatok, amelyekkel kifejezetten a mozgáskoordinációt, egyensúlyérzék-, koncentrációkészség fejlesztő és labdaérzékelő feladatokat végeztetünk sportfoglalkozásokon játékos formában. Sor kerül már a különböző labdajátékok alapjainak megismerésére. A futball ebben a korban nagy fegyelmet, odafigyelést követel, és egy sor olyan tudást, mint a jobb és bal irány ismerete, mely ebben a korban kezd kialakulni.

Programozási példa az ovis korosztályban

-          Tevékenységi modell, amely az ovis korosztály 1. szintjének szól.

-          Az éves tevékenységek 1. ciklusában (október-november-december) javasolt gyakorlatok/játékoknak olyan tevékenységeket kell tartalmazniuk, amelyek a futás technikáját tökéletesítik.

-          A „Futás“ motorikus alapforma fejlesztésére javasolt tevékenységek:

o        Lassú/gyors futás

o        Szlalomban futás

o        Futás kis/nagy labdával

o        Futás gátak között

o        A futás mozgásait más mozgás-alapsémákkal kombinálni (motorikus köredzés-versenyek)

o        Futás gyakori megállásokkal és irányváltásokkal

o        Szabad labdavezetés a tér felfedezésére

 

 

 

 

 

Magától értetődik, hogy a tevékenység eme 2. ciklusában nem szabad elhagyni az előző időszak fő témájával, a futással kapcsolatos gyakorlatokat: például a vámos-játék 1-1 elleni akciójában az oktató módosítani fogja a játék szerkezetét, például csökkenti a támadójátékosok számát.

A későbbiekben funkcionális kombinációkat kell keresni a futás - labdavezetés és az eltalálás - elrúgás között:

o        Passz önmagának és kapura rúgás

o        Futás és elrúgás

o        Labdavezetés és elrúgás

 

 

A tevékenység 3. ciklusában (február-március-április) a térben való mozgást mindig segíteni fogja a labdával végzett 1-1 elleni játék, amelynek során a megszerzésre/megtartásra és az elvételre/akadályozásra irányuló mozgás lesz a feladat.

 

 

A vizuális vagy akusztikus jelre adott gyors és egyszerű motorikus válaszok adása nagyon kedvelt játékforma a gyermekek körében: amikor az oktató bizonyos viselkedések kiváltásához felmutat egy bóját vagy egy színes mezt - például zöld színre - kapura kell lőni, piros színre rá kell ülni a labdára, sárga színre a labdát talppal megállítani, stb.

Ezek a különböző színek által alkotott vizuális jelre bekövetkező reakcióképességet serkentik = az információ szelektálása és szelektívebb motorikus választ jelent.

 

 

Az év utolsó időszakában a gyermek egyre többet tud: egyrészt a labdaeszközzel való nagyobb jártasságából, másrészt a tudás egy olyan kognitív konstrukcióból származik, amely a saját testből kiindulva elkezdi figyelembe venni a tér más vonatkozási pontjait is.

A labda átvételét inkább úgy kell tekinteni, mint az észlelés ingerlésére való lehetőséget, és nem egy technikai viselkedés (a stop) képzésére való alkalmat.

A javasolt gyakorlatok olyan tevékenységeket mutatnak be, amelyek játék formájában olyan körülmények közé helyezik a gyermeket, hogy kénytelen felvenni valamilyen pozíciót és testtartást az érkező labda viszonylatában.

A kezek használata segíteni fogja a megfelelőbb kontrollt, ezzel nagyobb figyelmet fordít a környezetre vagy a körülötte lévő játéktérre.

Az év e szakaszában gyakorolja:

-          A 2-2, 3-3 elleni kis mérkőzéseket, támadásnál előnyben részesítve a számbeli fölényt,

-          2-1 elleni támadási szituációkat.

-          A vámos-játékot továbbfejlesztjük úgy, hogy bevezetünk egy második vonalat, ahol egy másik védőjátékos fog elhelyezkedni; ily módon induktív formában fejleszthetjük az együttműködést (védekező viselkedéseket).

 

 

 

 


Ellipszis: JÁTSZIK